Felhasználói név Jelszó


























Valid HTML 4.01 Transitional

Valid CSS!


Szécsisziget Település Nevezetességei Önkormányzati Hivatal
Cím: 8878 Szécsisziget, Rákóczi út 25.Email: szecsionk@freemail.hu
Web: http://www.szecsisziget.hu/Telefon: 92/576-002

Bemutatkozás

Szécsisziget
A falu a Zalai dombság Mura és Zala folyók völgyei által közrefogott területen, a Közép-Zalai dombságon, a Kerka folyó partján helyezkedik el, Lentitől 10 kilométerre. Ez a kis település, nem messze található a szlovén határtól. A Cserta a falu közelében torkollik a Kerkába, amely itt tör át a Zalai dombvidék délnyugati, meredek nyúlványait a Lenti-Lendvai-hegy között, s köti össze a Lenti-síkságot a Muraközzel. A két patakon valaha sok vízimalom működött. A falu a Kerka teraszának, annak egyik kis szigetére épült. Hídja köti össze a Lovászi-Lenti és Tormafölde-Páka útvonalakkal. Megközelíteni ezt a falut, Zalaegerszegről a 75-ös, Nagykanizsáról az M70-es úton lehet.
Az ősi település a dombok szélén, az erdő tövében helyezkedett el. Később került a falu a Kerka partjára. A Kerka adta mocsaras vidék kitűnő búvóhelyül szolgált a lakosság számára különböző meghurcoltatások elől.
Biztosan lakott hely volt a XIV. században. Szigeti család volt a tulajdonosa, nevét is innen kapta a falu. A település első okleveles említése 1403-ból való. Ezen oklevél szerint Szigeti Péter ekkor vesztette el Szigetet hűtlenség miatt. Zsigmond király elvette Szigeti Pétertől Sziget, Tormafölde, Petróc, Pánfalva, Goszthola falvakban lévő birtokait.
Ezeket Széchy Miklósnak a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta. Hamarosan elkészült a főúr kastélya, illetve vára is 1437-ben Castellanus casteli Zygeti (jelentése: Zygeti várnagy). Mátyás oklevelében pedig, 1458-ban, mint Castellanus in castello seu fortalicio Zychyzygethy szerepel (jelentése: várnagy a Szécsiszigeti kastélyban).
A XVI. Században Széchy Dénes és testvére, Katalin birtoka volt. Később Széchy Dénes fiának, Péternek a nevén találjuk. Halálával a család férfiágon kihalt. Tőle nővére, Julianna, Kéry Ferenc neje örökölte. Kéryné 1690-ben Szapáry Péternek és nejének Egresdy Zsófiának adta el az uradalmat. Egyes források szerint 35.000 Ft-ért vásárolta meg a muraszombati uradalmakkal együtt. Ugyanekkor vásárolta meg a letenyei uradalmat is.
I. Lipóttól adománylevelet ekkor kapott. I Szapáry Péter (1657-1699). A török elleni harcokban vett részt. Többször kitüntették bátorcselekedeteiért, valamit a sikeres török elleni harcokban való részvételért. Moson megye alispánja később alországbíró lett. 1690-ben megkapta Mura Szombat örökös ura címet (Felső-Lendva, Muraszombat, Szécsisziget területek)
II. Szapáry Péter és felesége építette meg a jelenlegi templomot 1750-60 között.
III. Szapáry Péterről a következő címet olvashatjuk az 1758-ban kiadott telepített oklevélben: Gróf Szapáry Péter, Mura-Szombath várának s ugyan azon néven nevezett nem különben Szécsi Szigeth, Vág-Beszterce örökös földesura, Fölséges római császár s magyarországi királyné aktuális komornyikja Generális strázsamester.
IV. Szapáry Péter csatlakozott a haza felvirágzásáért indított mozgalomhoz, 1809-ben a Nemzeti Múzeumnak negyven-ezer forint értékű ásvány gyűjteményét ajándékozta oda. A XIX. század közepéig a Szapáryak birtoka volt a falu és a hozzá tartozó uradalom. 1820 körül Szapáry Etelt gróf Andrássy Károly vette felségül, így került az Andrássy család kezére és 1945-ig ők birtokolták a fent említett területeket.


Nevezetességek

Szécsisziget műemlék jellegű épületei a római katolikus templom (Szentkereszt-templom), a Szapáry-kastély, a Kerka holtága melletti felújított vízimalom, valamint a Mároki kápolna, az elpusztult Petróc falu temploma. A község a tervezett Raab-Goričko-Őrség Natúrpark egyik központja, amely a szőlőhegyeivel, látványosságaival, erdeivel várja az ide érkezőket.
Andrássy-Szapáry kastély
A Kossuth utca 27. számú telken magasodik a Szapáry család 18. században épített kastélya, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával építettek. A vár árkait 17. századi leírás szerint földsánc vette körül, amit fapalánkok egészítettek ki. Ezek ma is nyomon követhetők. Azonban a vár árkait 1871-ben a tiszttartó betömette, területét fásította. Fennmaradása azért is fontos, mert a 17-18. századból fennmaradt emlékanyag töredéke az eredetinek. Az elveszett, elpusztult anyag aránya nagy.
Az épület a magyar barokk kastélyok jellegzetességeit mutatja. Kialakítása egyszerűbb, mint a külföldieké, higgadtabb, mégis betölti reprezentatív szerepét. A kastély földesúri székhely voltánál fogva több volt egy egyszerű lakóhelynél. Birtokosának és családjának otthonaként gazdasági és birtokigazgatási központjaként, valamint nem utolsó sorban a földesúri hatalom reprezentálójaként szolgált.
A szécsiszigeti kastély a régi vár helyén épült a maitól elérő formában, eredetileg U alakú volt, ami egy 1864-ben készült térképen látható. Az épület maga a Kerka völgyétől pár méterre kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított dombon áll. A vizsgálat területén legalábbis részben a feltöltésre alapozták, a feltöltés az épület terheit elbírta. A teher hatására az alapok alatti terület konszolidálódott, teherbírása nőtt. Elmondások szerint berekfa cölöpöket használtak alapozáskor, melyeket égetéssel tartósítottak. 1968-ban a Kerkát új mederbe terelték. A gyorsabb lefolyás miatt a talajvízszint folyamatosan csökkent, a facölöpök korhadni kezdtek.
Az épület mai állapotában L alakú, északkeleti-délnyugati tengelyű szárnya a lakószárny. Északkeleti oldalához magtár csatlakozok. A volt istállókat és a kapuépítményt, mely délkeleti oldalon csatlakozott a kastélyhoz, 1945 után lebontották. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az épület legidősebb része a magtár. Az is kiderült, hogy a kastélyszárnynak csak a délnyugati fele volt egyemeletes a lépcsőkig, a többi része földszintes volt. A kastély egy emeletes, oldalfolyosós és teljes területén alápincézett. Főhomlokzata 10 tengelyes, melyet horizontális övpárkányok, vertikálisan pedig pilaszterek tagolnak. A földszintes ablakok egyenes ívűek, szalagkeretesek, az emeletiek díszesebbek, szintén szalagkeretesek, a szemöldöknél ehinu
sz mintával és füzérrel, párkánnyal és tükrös ablakköténnyel. A kastély bolthajtásos pincéjében tárolták az uradalom borát. A pincében 145 akós hordók álltak, ezeket itt szerelték össze. A régi kapuzat alját rúdfával rakták ki, az udvar egyébként kaviccsal volt felszórva, közepén kút állt, körülötte orgonabokrok.
A kastély parkja
A kastély közvetlen területe egy közel 0.7 hektáros kert, melyet félkör alakban a középkori várárok vesz körül. A kert maga elvadult, nehezen járható, de nagyon jó fekvésű és adottságú. A várárok kitisztításával a folyó holtágával összekötve kis tavat lehet kialakítani. A kastélyhoz tartozik még a holtág és a jelenlegi meder által bezárt háromszög alakú 7 hektáros terület. Kerttörténeti szempontból annyit jelent, hogy a kastély körül minimális területet foglalt el, a korra jellemző kialakítású kert, a park többi része gazdasági célokat szolgált. A második világháború idején már ligetek vették körül az épületet, melyeknek legjellemzőbb fája a gyertyán volt.
A környékbeliek szerint a kastély mellet a második világháború idején a Kerka és holtága mellet csónakház állt, amelyben ladikot tartottak. Ennek közelében gyertyánokkal körbeültetett pihenő asztalokkal, padokkal. Ezt hívták Ambrus-kertnek. Az épület külső oldalán kissé távolabb kerti lak állt, amit puszpánggal vettek körbe. A kastély felújításában a 0.7 hektáros park rekonstrukciójára nem terjedt ki. Ám erre is találtak forrást. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Zala Megyei Természetvédelmi Osztály volt a kastély, illetve a Park segítségére.
A Natúrpark programhoz csatlakozóan kialakítottak régi magyar állatfajokat bemutató állatfarmot, bivalyrezervátumot. A Natúrpark ösztönzőleg hat a határ menti kapcsolatokra, a képzésekre, a természeti értékeket megőrző turizmusra.
Római katolikus templom
Szapáry Péter építette 1750-60 között az egyhajós, gazdag szobordíszítésű barokk templomot. Homlokzati tornyán volutás kapu, felette Szapáry címer és lant ablak szentély mögött nagyméretű sekrestye van felette oratórium. Szentélyrácsa faragott kőfonatos, ajtaja kovácsoltvas, rokokó szószéke domborművel díszített. Freskóit Johannes Pöchl festette. Az orgonát Anton Rőmer gráci mester 1763-ban, szép barokk kelyhét és úrmutatóját Szapáry József 1757-ben készítette. Az elmúlt évben nyílt meg az oratóriumban az egyházi (kiállításon látható ünnepi miseruhák) és helytörténeti kiállítás, amely a felső teremben található. Itt hallgatta végig a miséket a kastély úri családja, külön a falu lakosságától.
Bivalyrezervátum
A házibivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly (Bos bubalus arnee). Háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a VI. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala me-gyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. A szarvasmarhánál igénytelenebb, de hidegre és melegre érzékeny állat. A vizet rendkívül kedveli. Mocsaras vidéken, a savanyú rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják, de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál. Ha ingerlik, gyáva természete szilaj vadságba csap át; felbőszítve inkább letapossa ellenségét, semhogy felökleli. Hangja sajátságos szaggatott bégetés.
Magyarországon az állomány 300-350 egyed, vagyis ma alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét, melynek nagy része a Nemzeti Parkok kezelésében van.
A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben. Célja a génmegőrzés, a bemutatás, a legelők természeti értékeinek és a tájképi értékeinek megőrzése. Szécsiszigeten a nem kívánatos beltenyészet elkerülésére két különböző tenyészetből való bivalycsorda lett telepítve, a továbbszaporodáshoz optimális nemi arány és az elöregedett példányok pótlása miatt. 2002 júliusában örvendetes esemény, hogy pár hét különbséggel egymás után világra jött három bivalyborjú. A Kerka holtága és a körülötte kialakult ingoványos terület megfelelő környezetet biztosít a bivalyoknak.
Kilátó pont:
A szécsiszigeti szőlőhegy több pontjáról is ráláthatunk a hosszan elnyúló Lenti medencére és az azt körülölelő szőlőhegyekre.
Közvetlen környezetünk nevezetességei:
Mároki-kápolna
Szécsisziget határában található a Kerkától keletre, a szőlőhegyen álló XIII. századi Mároki-kápolna, az elpusztult Petróc falu temploma, régi temetővel körülvéve. A XVI. században vált elhagyatottá és 1794-ben került sor a helyreállítására. Ide 1945-ben temettek utoljára. A kápolna román stílusát az évszázadok során némileg átalakították. Sajátossága az oltár körül falba épített ülőhelyek. Homlokzatán résablak, a torony oldalain rézsűablakok helyezkednek el. A padozat legnagyobb része tégla, karzata fából van.
Vétyemi Ősbükkös
A folyó partján délre tartva, és a közeli Tormaföldénél keletre fordulva akár egyenesen, akár a balra ágazó útra térve, a tetőn a védett Vétyemi Ősbükkösbe jutunk, ahol a göcseji bükktáj legszebb részletét láthatjuk 16 hektáron. Az elágazó út valamivel hosszabb, de erre az erdőbe nyúló réten forrást, pihenőhelyet is találunk. Nagyon szép kirándulóhely. A Vétyemi-bükkös kitűnően jellemzi a táj természetes erdőtársulását (gyertyán, kocsánytalan tölgy, mezei és hegyi juhar, mézgás éger). Az ősbükkös fáinak átlagos kora 170 év, átlag-magassága jóval több 40 méternél. Lenyűgöző a hatalmas szürke fatörzsek mérete. A természet templomában érezzük benne magunkat. Közelében található Vétyempuszta, amely erdészeti bázis. A puszta közepén látható gödör a múlt században működött üveghuta maradványait rejti. A helyi fa és hamuzsír, valamint a magas kvarctartalmú homok segítségével zöldes és piszkosfehér színű palackokat készítettek itt a környék lakossága részére.



Főoldal |  Ügyfélkapu |  Kapcsolat |  Magunkról |  Partnereink |  Járásaink |  Megyeszékhelyek |  Hirdetőink